Jigfej

A jigfejek a modern plasztikcsalis horgászat nélkülözhetetlen eszközei. Használják őket kicsiktől a nagyokig, gyerekektől a nagypapákig, kezdő pecásoktól a profi pergetőkig. Látszólag mindegyik fej egyforma, rendkívül egyszerű felépítésűek, horogból és ólomfejből állnak. Pedig a sikerhez és az eredményességhez a téma ennél azért valamivel bonyolultabb. Ahogyan máskor, itt is az összefüggéseket kell keressük.

Jigfejek fajtái

Kezdjük az elején a jigfejek osztályozásával. Méretüket tekintve is nagyon széles a paletta. Az ultra light kategóriába tartozóktól egészen a folyóvizeken, vagy mély állóvizeken használható akár 30-35-40 grammos fejek is megtalálhatóak a kereskedelemben. Ezek nélkül a húzós vizek nagy mélységeit nem horgászhatnánk meg, nem éreznénk a meder fenekét, a könnyebbekkel nem tudnánk behatárolni a horgászat pontos helyét, csak sejtenénk talán, hogy hol jár a csalink, de ugye a sejtésre nem lehet biztosan hagyatkozni.

A horog méretét tekintve, az egészen aprók - 10, 8, 6-os méret - a nagyon pici twistereket, gumihalakat szolgálják ki, domolykóra, sügérre alkalmazzák őket eredményesen. A 4-2-1/0-2/0-s horgok a 4-6 cm-es testtel rendelkező twisterekhez és gumihalakhoz passzolnak elsősorban, míg a nagyobb 3/0, 4/0, 5/0 méretek az igazán nagy testű plasztikokkal képeznek egységet.  Az ólomfej alakjának is megvan a maga szerepe, a hagyományos gömb alakú mellett, a kalapács és a vasalófejű formák is divatba jöttek.

Fontos alapszabály, hogy a plasztikcsalink hossza a jighorog hosszát, annak maximális méretét határozza meg, míg a meghorgászni kívánt víz tulajdonsága adja meg a fej súlyának (!) méretét. Tehát minél erősebb sodrású, illetve mélyebb vízben keressük a halakat, annál nagyobb tömegű ólomfejre lesz szükségünk.

Az ólomfej határozza meg a csali, a plasztiktest viselkedését is. Nagy hibákat követhetünk el a rossz párosítással, kezdő szinten illik elsajátítani, megtanulni a helyes ólomfej választást, ugyanis a siker, a kapás kicsikarása ezen fog múlni. Mint már tudjuk, a horog hossza akkor optimális, ha az a twister, vagy gumihal teljes testén keresztül ér, s a horogszár a plasztikunk faroktövénél bújik ki.

Mekkora súlyú fejet válasszunk? A magyarázat egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban bizony egy kis odafigyelést, próbálgatást, kísérletezést igényel a folyamat. Elsősorban törekednünk kell arra, hogy csalink semmiképpen se süllyedjen ágyúgolyószerűen, de ennek ellenkezője se történhessen meg, vagyis a túl könnyű fej ne kölcsönözzön mozdulatlanságot, élettelenséget, túlzott lassúságot a plasztiknak. Az arany középút elve kell, hogy érvényesüljön esetünkben, legyen szó sekély állóvízről, vagy például egy nagy sodrással bíró folyóvíz többméteres mélységéről. Minden körülmény között a csalinak határozottan - se túl lassan, se túl gyorsan – süllyednie kell a jigfejtől, olyan sebességgel, ami (még, vagy már) intenzív rezonanciakeltésbe indítja a twister, vagy a gumihal farkát.