Kötések

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy amióta az ember horgászik, azóta keresi a megoldást az általa használt eszközök finomítására. Módszertől függetlenül hamar kiderült, hogy az egyre okosabb megoldások alkalmazása növeli a halfogás – és így a túlélés esélyét. Szerencsére a társadalmunk civilizált részének már nem az élete a tét, a felszerelés tökéletesítése mégis állandóan jelen lévő igény. A halfogásnak tehát számtalan módja létezik, de mindegyik esetben döntő kérdés a kellékek állapota.

Az egyik legelterjedtebb módszer talán a horgászat (azaz a horog használat). A technika magyar elnevezése igen beszédes, hiszen azonnal sejthető: a fő alkotóelem egy (vagy több) horog. A használó és a hal között szükségszerűen létrejövő kapcsolatot pedig minden esetben valamilyen horgászzsinór biztosította – és itt kezdődtek a problémák.

„Minden változik, a lényeg nem…”

A módszer hajnalán alkalmazott zsinórok a számtalan hiba és hátrány ellenére hosszú évezredekig kiszolgálták a horgászokat. Ennek magyarázata nem túl bonyolult: egészen a közelmúltig egyszerűen nem volt jobb. Eleinte természetes anyagokat használtak e célra, és kenderből, lenből, sőt pamutból vagy selyemből fontak zsinórt. Ezek azonban tisztítást, szárítást, fokozott törődést igényeltek, és ez még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt másként.

 
  • egyiptom horgászat

A jelenség nem újkeletű – egy kb. 4000 éves kép Théba romjaiból (forrás: touregypt.net)

A forradalmi áttörést a DuPont nevű, máig létező amerikai vegyipari vállalat hozta 1938-ban: megalkották az első nylonszálat, amit egy évvel később már kifejezetten horgászati felhasználásra gyártottak. Ez még nagyon merev és sérülékeny volt, de a korábban használt típusokat nagyságrendekkel megelőzte. A cég a folyamatos fejlesztések nyomán egyre jobb és a horgászatra egyre inkább alkalmas zsinórokat mutatott be, amelyek rövid időn belül átvették a természetes szálak szerepét, végül teljesen kiszorítva azokat.

A technológia fejlődése és az 1938-ban bemutatott műanyag szál sikere után számtalan gyártó kezdte meg működését, melyek különböző márkanevek alatt sorra alkották meg a jobbnál jobb zsinórokat - a horgászok legnagyobb örömére. A zsinórgyártó cégek egymással versengve igyekeztek leküzdeni az egyre több és egyre komolyabb szakmai felkészültséget igénylő feladatot, aminek következtében ma már tényleg olyan termékeket emelhetünk le a boltok polcairól, amelyek minősége nem sokkal ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. A hibátlantól ugyan még mindig messze állnak, de létrejött a „láthatatlan zsinór”, az addigi szakítószilárdság sokszorosát sikerült elérni, a kopásálló bevonatok rendkívüli időtállóságot eredményeztek és a zsinórok szignifikánsan egyre kevésbé befolyásolják a dobástávolságot. Egyvalami azonban nem változott az ezer éves selyemszál, a DuPont első zsinórja vagy az idén fejlesztett csúcstechnológiás termék esetén: egyik sem szereti, ha csomót kötnek rá. Az ún. csomótűrő képesség maximalizálása továbbra is fejfájást okoz a gyártóknak, a probléma valójában máig fennáll.

 
  • reklám_horgászzsinór

Zsinórkímélő eszközök 1938-ból – a számítógép, az atombomba vagy a C-vitamin korából (forrás: horgaszat.hu)

  • zsinór fluorokarbon

Az egyik legjobb minőségű monofil zsinór – még mindig „csak” 96% (forrás: halcatraz.hu)

Ha tudsz jobb megoldást, szólj!

Ha létezne a tökéletes végszerelék, az biztosan kötésektől mentes volna és egy egyrészes bot végén helyezkedne el. Az utóbbi ugyan már elterjedt eszköz, de a csomókat megalkuvás nélkül nem igazán lehet helyettesíteni. Magától értetődik, hogy a horgot, kapcsokat, forgót, kosarat valamilyen módon a zsinórunkhoz kell rögzítenünk. Ezt mindenki a számára legjobban bevált kötéstípusok alkalmazásával és az általa ismert módokon teszi.

Mivel a tökéletes készség egyelőre nem áll a horgászok rendelkezésére, egy adott szerelék valódi terhelhetőségét így legfeljebb csak megbecsülni lehet. Számtalan tényező befolyásolhatja ezt, emellett minden egyes kötés, amit elhelyezünk zsinórunkon, ront ezen az értéken. A csomók jelenlétét így kényszerűségből el kell fogadnunk.

Természetesen kiváló támpontot nyújthat számunkra a termék csomagolásán látható tájékoztatás. Minden gyártó feltünteti az adott termék hosszát, átmérőjét, szakítótömegét, egyéb jellemzőit (bevonat, süllyedés, stb.), esetenként a csomótűrést. Ehhez képest általános jelenség, hogy a legtöbb horgász kizárólag „szakítótömeget vásárol” (tévesen szakítószilárdságnak gondolva azt), és nem mérlegeli a többi tulajdonságot, melyek legalább annyira fontosak.

A megadott értékek legtöbbjét vizsgáljuk a többivel összevetve és úgy, hogy azok legfeljebb hozzávetőlegesek, hiszen nem tudjuk, hogy a zsinór milyen körülmények között produkálta azokat, ill. számítsunk rá, hogy sok gyártó csal. A legjobb, ha minél több márka termékét ki tudjuk próbálni, és a saját tapasztalataink szerint választjuk ki a számunkra legmegfelelőbbet. Ez minden feltüntetett adatnál többet ér. Azt pedig vegyük tudomásul, hogy a legegyszerűbb horgászfelszerelés összeállítását sem úszhatjuk meg csomókötés nélkül.


Miért olyan nagy dolog ez?

A probléma gyökerét az adja, hogy egy többszáz méteres, teljes hosszában állandó, de rendkívül kis keresztmetszetű szálra lehetetlen csomót kötni anélkül, hogy az ne befolyásolja negatívan a számunkra fontos tulajdonságait. Márpedig a végszerelékre annak elkészítésekor legalább egy – a horgot rögzítő – csomó biztosan kerül. A csomó pedig – fajtájától függően különböző mértékű – feszültséget okoz az adott szakasz tizedmilliméterekben mérhető keresztmetszetében, ami a szerelékünk teljes egységét meggyengíti. A jelenség gyakorlatilag elkerülhetetlen, azt legfeljebb csak mérsékelni lehet.

 

Egy lánc erejét mindig a leggyengébb szem határozza meg, és biztosak lehetünk abban, hogy az mindig a legfontosabb pillanatban adja meg magát. Hiába tartjuk a kezünkben a legjobb botot a legdrágább orsóval, azon pedig a horgászboltosok által javasolt zsinórral, ha az egész felszerelésünket tönkreteszi egy kb. 2mm-es alattomos ellenség, a rosszul megkötött csomó. Ne feledjük, mindig az a legnagyobb hal, amelyik elment, és ez sokszor bizony ilyen apróságokon múlik. Legtöbbször automatikusan a zsinór minőségét becsüljük alá, és nem vesszük figyelembe azt a számtalan tényezőt, ami okozhatta a balszerencsét. (Ez az esetek nagy többségében a hibás csomó.)

Sok esetben megfigyelhető, hogy a zsinór nem is a csomónál, hanem attól néhány cm-re szakad el. Ebből arra következtethetünk, hogy a kötözéskor nem voltunk elég körültekintőek, a csomó meghúzásakor meggyengítettük a zsinórt.

A csomók kötése egyszerű mozzanatnak és könnyen tanulhatónak tűnik, ezért a legtöbb horgász nem fektet nagy hangsúlyt ezek készségszintű elsajátítására. Pedig igen sokszor meg kell kötnünk ahhoz, hogy minden alkalommal hibátlan legyen a végeredmény.

  • kötések -csomókötések

Megmaradó csomótűrés százalékosan egyes kötéseknél (forrás: Pinterest)

Mit tehetünk a kötésekért?

  • Mindig a lehető legkevesebb csomóval terheljük a zsinórunkat. Annyit kössünk, amennyire feltétlenül szükség van, és azokból is csak a megfelelő méretűt.
  • Mindig a szerelékhez, módszerhez, zsinórtípushoz legjobban passzoló csomófajtát alkalmazzuk.
  • Ne feszítsük túl a csomót, mert roncsoljuk vele az adott zsinórszakaszt és ezáltal jelentősen meggyengíthetjük a szereléket.
  • Csomózáskor érdemes a zsinórt megnedvesíteni.
  • Ha szükséges, használjunk csomóvédő ütközőt.
  • Megkönnyíthetjük a dolgunkat egy csomókötővel.
  • Horogkötésnél használhatunk hagyományos vagy elektromos eszközt.
  • Válasszunk jó minőségű zsinórt.
  • Vásároljunk gyakran látogatott helyen, ahol biztosak lehetünk benne, hogy friss az árukészlet és nincsenek többéves zsinórok.
  • Ne használjunk fölöslegesen sok menetet, a kilógó darabokat vágjuk le, esetleg égessük el.
  • A sérült, elhasználódott, kiszálasodott zsinórt ne használjuk.
  • A használat mértékétől függően időnként cseréljük le a teljes zsinórmennyiséget az orsónkon.
  • Ismerjünk minél több csomófajtát, és ezeket (főleg a leggyakrabban használt típusokat) érdemes úgy elsajátítani, hogy azok megkötése készségszinten menjen. (Versenykörülmények között, szélben, átfagyott ujjakkal, vizes kézzel, lámpafénynél, stb.)
  • Előre megkötött előkéinket óvjuk!
  • Használjunk jó minőségű vágóeszközöket. Tartsunk egyet a fonott, egyet pedig a monofil zsinórokhoz és ezeket soha ne használjuk másra!
  • Szerezzünk be egyéb hasznos kiegészítőket.

Ez csak néhány jótanács, amit ha megfogadunk, jelentősen csökkenthetjük az esélyét annak, hogy halat veszítsünk. Természetesen ezeken kívül még számtalan tényező van, amit itt nem említettünk, de befolyásolhatják a zsinórunk állapotát (időjárás, UV sugárzás, vízszennyezés, stb.).

A nyilvánvalóan elérhetetlen cél az, hogy a zsinór a laborkörülmények között produkált eredményeket a vízparton is hozza. De ha a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében, akkor nem ez lesz a felszerelésünk leggyengébb láncszeme és nem kell az elszalasztott halakat rekordlistásnak hazudnunk.

  • gordiuszi csomó

Nagy Sándor elvágja a gordiuszi csomót (Jean-Simon Berthélemy 1743-1811)

Csomókötés kategóriák

Jónéhány olyan kötésfajta létezik, amely elterjedt a horgászat tevékenységével kapcsolatosan.

Horgászként főleg a végszerelék összeállítása során találkozhatunk a feladattal. Fontos, hogy képesek legyünk a horgot stabilan a zsinórunk végére kötni, legyen az füles vagy lapkás kialakítású. Ennek jelentőségét nem kell részletezni.

Ha pergetünk, a műcsalit köthetjük direkt módon, vagy kapocs, esetleg forgó közbeiktatásával. A műcsali gyors cseréjét és nem utolsósorban a kötés helyettesítését teszi lehetővé számunkra a csomómentes kapocs, ami kis gyakorlás után igen hasznos kiegészítőnkké válhat.

Tudnunk kell, hogyan kössünk össze két zsinórvéget. Erre is számtalan módszer létezik. Más a helyzet, ha eltérő típusú vagy átmérőjű, esetleg anyagú zsinórokat szeretnénk összekötni.

Nem árt, ha legalább a hajózás kötelező alapcsomóit is ismerjük. Igen nagy szolgálatot tehet számunkra ez a tudás, ha egyedül horgászunk csónakból.

Természetesen mindez csak a jéghegy csúcsa és a sort a végtelenségig lehetne folytatni, így álljon itt még néhány segítség a végére.


Számtalan csomókötési technika képekkel, animációval:

https://www.netknots.com/fishing_knots/all_fishing_knots

https://www.animatedknots.com/complete-knot-list


A legfontosabb típusok itt is megtalálhatóak:

https://www.halcatraz.hu/blog/2013/07/04/horog-kotesenek-praktikai


Videók százai a témában:

https://www.youtube.com/results?search_query=fishing+knots


Jó pecát!