Horog kötésének praktikái

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

A horog a horgászat elengedhetetlen eszköze, és a horgász legjobb barátja, amely a finom acélszál, a tökéletes fémmegmunkálás által jött létre. Az elengedhetetlen, és ezerarcú horog, igen nagy választékban található méret, vastagság, és modell szerint.

A horgászat alkalmával leggyakrabban egyes horgot használunk. Végződése lapkás vagy füles lehet, a zsinórra erősítés módjában találunk különbséget. A kettes kevésbé népszerű, míg a hármas melyet a csuka és a harcsa horgászatnál hasznosítunk. Az alábbiakban bemutatunk pár horogkötési technikát. 

Clinch-csomó:

Gyakran alkalmazott strapabíró, erős kötés.  Füles horgok, forgókapcsok, minden füllel rendelkező kiegészítő számára alkalmas csomózási technika. 

Sokmenetes horogkötés:

A lapkás és füles horgoknál egyaránt használható. A horogszár mellé fektetjük a damilt, úgy, hogy a végét felhajtjuk, hogy a horog felett lévő damil résszel párhuzamos legyen. A damil végét tegyük a horog alá, és amivel eddig párhuzamosan helyezkedett el most „L” alakban van. Megfogjuk a damil végét, majd a horog és annak másik oldalán lévő damil köré tekerjük 4-5-ször. Mikor ezzel végeztünk, a horog kanyarulata mellett elhelyezkedő hurokba dugjuk, majd egy húzással szorítsuk meg a kötést. A felesleges damilt levágva, már készen is vagyunk. 

Tűkötés:

Külföldön igen kedvelt csomózási technika, viszont Magyarországon még nem igazán elterjedt. Egyszerű megkötése ellenére igen megbízható. Egy tű vagy egy cső segítségével tudjuk megkötni a lapkás horgon. A horogszár mellé tegyük a csövet vagy a tűt és a damilt a végét ugyanúgy felkanyarítva, mint a sokmenetes horogkötésnél. A horog öblétől indulva a damilt tekerjük a horog, a cső, és a damil köré 4-5-ször. A damil végét a lapka felől dugjuk át a csövön, majd húzzuk át a szálvéget. Végül húzzuk ki a kötés menetei alól a csövet, majd szorítsuk meg a kötést és vágjuk le a felesleget. 

Csavarmenetes horogkötés:

Inkább vastagabb damiloknál használjuk, mert nem a legerősebb kötés a damil csavarok miatt. Fektessük a damilt a horog mellé, majd képezzünk egy hurkot, ami a horog körül helyezkedik el. A hurkot fogjuk meg és tekerjük a horogszár és a damil vég köré 4-5-ször elvégezve ezt a mozdulatot. A megmaradt hurokba bujtassuk a damil véget és húzzuk meg a kötést, majd vágjuk le a felesleget. 

Palomar csomó:

Füles horognál használt technika. A horog fülén fűzzük át a damil végét, majd visszafelé is fűzzük át, így létrehozunk egy hurkot, melyet eresszünk nagyra. A horog alatt tegyük át a hurkot, majd a duplán vett damil tetejére tegyük rá, kialakítva egy hurkot. Az eredeti hurok végét bujtassuk át a később kialakított hurkon, majd kissé húzzuk meg és a meghúzott végen lévő hurkon vegyük át a horgot, utána pedig húzzuk szorosra a csomót a horogfül körül. 

Rapala csomó:

Kössünk egy egyszerű csomót a damilunkra, de ne húzzuk meg, majd a damil végét hozzuk párhuzamos állásba a fő damil szárunk mellé. A műcsali orrkarikáján fűzzük át a damil végét, majd az első lépésben létrehozott csomón húzzuk át a damil végét. A fő damil szálon tekerjük körbe néhányszor a damilunk végét a csomó felett, majd a damil végét újra bujtassuk át a csomón, így létrehoztunk egy új hurkot, amin újra bújtassuk át a damil végét, végül húzzuk meg és a végét vágjuk vissza. 

Az előbbiekben bemutatott néhány csomó egyikét biztos kipróbálták már. Mindenkinek megvan a saját maga, jól bevált csomója, amit mindig használ, amire már rá áll a keze. A kezdő horgászok viszont még nem nagyon ismerhetik a csomózási technikákat, ezért érdemes minél többet kipróbálni, és a legjobban a kezükre eső, kényelmes megoldást választani.