Nem mindennapi halfogásról érkezett fotó a Magyar Haltani Társasághoz. A Balaton közelében található Nyugati-övcsatornából fogott hal azonosításához kértek segítséget, ugyanis az egyed különös megjelenése még a fogását jegyző horgász számára is fejtörést okozott. A szakemberek segítségével végül sikerült azonosítani a szokatlan példányt, amely egy hazánkban kevésbé ismert, idegenhonos halfajnak számít.
A hazai vizekben olykor olyan halfajok is horogra akadnak, amelyek meghatározása még a tapasztalt horgászok számára is fejtörést okozhat. Különösen igaz ez azokra a példányokra, amelyek külső megjelenése több, hazánkban is előforduló halfajéra emlékeztet.
Épp egy ilyen esetről szeretnénk most beszámolni Nektek, amely a Balaton közelében található Nyugati-övcsatornán történt. Egy horgásznak szokatlan külsejű halat sikerült fognia, amely első pillantásra a hazai vizekből jól ismert törpeharcsákra emlékeztette. Néhány jellegzetessége azonban arra engedett következtetni, hogy mégsem törpeharcsával van dolga.
A kérdés tisztázása érdekében horgásztársunk a Magyar Haltani Társaság szakembereihez fordult, akik a beküldött fénykép és a leírt ismertetőjegyek alapján segítettek a halfaj azonosításában.
A horgász a következő kérdéssel fordult a Magyar Haltani Társasághoz:
„Ezt a halat a Nyugati-övcsatornából fogtuk a Balaton közelében. A hal fejének formája és csonttüskék hiánya miatt az gondolom, hogy nem törpeharcsa. Milyen hal lehet?”
A szakemberek a beküldött információk alapján az alábbi választ adták:
„A pikkelytelen test, valamint a hát- és farokúszó között található zsírúszó alátámasztja, hogy a hal a törpeharcsafélék családjába tartozik, a feje viszont laposabb, mint az itthon inváziós fekete- és barna törpeharcsa esetén megszokott, teste zöldes árnyalatú, a kérdés alapján nincsenek csonttüskéi. Ezek az idegenhonos pettyes harcsa (Ictalurus punctatus) jellemzői. Az előbb említett bélyegek mellett a pettyes harcsa farokalatti úszója hosszabb, mint a másik két fajé, valamint farokúszója bemetszett, ezek a határozóbélyegek viszont a képen sajnos nem látszanak. Nevét a fiatal példányokon megfigyelhető kisebb feketés foltokról kapta, melyek idősebb korra eltűnhetnek.”
A szakértői válaszból tehát kiderült, hogy a különös hal egy pettyes harcsa (Ictalurus punctatus), amely ugyan a törpeharcsafélék családjába tartozik, de több jellegzetes tulajdonságában is eltér a hazánkban közismert fekete és barna törpeharcsától.
A pettyes harcsa (Ictalurus punctatus) Észak-Amerikában őshonos halfaj, amely természetes elterjedési területén elsősorban folyókban, tavakban és víztározókban fordul elő. A különböző környezeti feltételekhez viszonylag jól alkalmazkodik, és a lassabb folyású, valamint az állóvizekben egyaránt megtalálhatja a számára megfelelő életfeltételeket.
A faj többek között a haltenyésztés révén került Észak-Amerikán kívüli területekre, így Európába is. Magyarországon idegenhonos halfajként tartják számon, előfordulása pedig jóval kevésbé ismert a horgászok körében, mint a fekete vagy a barna törpeharcsáé.
Táplálkozását tekintve mindenevő halfajról beszélhetünk, amelynek étrendjét különböző vízi gerinctelenek, rovarlárvák, puhatestűek, kisebb halak és növényi eredetű táplálékok alkotják. Elsősorban a vízfenék közelében kutat táplálék után, amelyben érzékeny bajuszszálai vannak segítségére.
A pettyes harcsa további érdekességeként említhetjük, hogy lényegesen nagyobbra is megnőhet, mint a hazai vizekben gyakran előforduló törpeharcsák. Kedvező körülmények között akár az egy métert meghaladó testhosszt is elérheti. Észak-Amerikában egyébként igazán népszerű célhalnak számít a sporthorgászok körében.
A pettyes harcsa és a hazai vizekben elterjedt fekete, valamint barna törpeharcsa ugyanabba a családba tartoznak, megjelenésükben mégis több lényeges különbség figyelhető meg.
Az egyik ilyen, és talán legszembetűnőbb eltérés a farokúszó alakja. Míg a fekete és barna törpeharcsa farokúszója alapvetően lekerekített, addig a pettyes harcsáé jellegzetesen bemetszett, villás formájú. Emellett a pettyes harcsa farokalatti úszója is hosszabb, ami szintén segítséget jelenthet a halfaj azonosítása során.
A pettyes harcsák fiatalabb példányainak testén gyakran apró, sötét foltok figyelhetők meg, amelyekről a faj magyar elnevezését is kapta. Az említett foltok azonban az életkor előrehaladtával elhalványulhatnak vagy akár teljesen el is tűnhetnek.
A pontos azonosításhoz érdemes azonban több jellegzetességet együttesen vizsgálni, így a fej formája és a test színezete ugyancsak támpontot adhat ehhez.
Black Cat Battle Sounder Set 2+1 - Harcsázó Kapásjelző Szett
Black Cat Baitfish Tunnel - Black Cat Lebegő Csalihaltartó Háló
Magyarországon a pettyes harcsa a rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok között szerepel, a fekete és barna törpeharcsával ellentétben azonban a vonatkozó jogszabály nem sorolja az inváziós halfajok közé.
Fontos ugyanis különbséget tenni az idegenhonos és az inváziós halfajok között. Míg az idegenhonos elnevezés arra utal, hogy az adott faj természetes elterjedési területén kívül fordul elő, addig az inváziós fajok képesek olyan mértékben elterjedni, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az őshonos élővilágra.
A Nyugati-övcsatornából kifogott pettyes harcsa jó példája annak, hogy hazai vizeinkben időnként olyan halfajokkal is találkozhatunk, amelyek azonosítása még a tapasztaltabb horgászok számára sem feltétlenül egyszerű.
Az ilyen fogások dokumentálásával és a szakemberek segítségének igénybevételével hozzájárulhatunk a hazai halfauna előfordulási adatainak bővítéséhez, valamint az idegenhonos halfajok jelenlétének pontosabb megismeréséhez.
Cikkünk a felhasznált kép forrásául a Magyar Haltani Társaság beszámolója szolgált. (https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch)
