Az üzletben a mai napig gyakran feltett kérdés, hogy: mi a horgászbot maximális dobósúlya?
A kedves vásárló egy egyszerű, számszerű választ vár: hogy barátom, ezt a botot X grammal nyugodtan terheld, kidobsz vele a világból, és sosem lesz vele problémád. De sajnos ez nem így van. Erre a kérdésre nincs konkrét válasz. Kikerekedő szemekkel éreztetjük, hogy csak hosszabb útmutatóban tudjuk elmagyarázni, hogy miért is nem mi fogjuk megadni a választ a kérdésre. Sajnos gyakran a magyarázatunk közben is látjuk, hogy már nem is nagyon érdekli a vásárlót ez a gondolatmenet. Ennek az oka egyszerű: már az elején kiderül, hogy mi erre a kérdésre nem tudunk konkrét, grammban kifejezett választ adni. Hogy miért is nem? Mert a dobósúly nagyban függ a horgásztól, azaz a horgász dobó stílusától.
Mielőtt mélyebben beleásnánk magunkat ebbe a történetbe, három alapfogalmat kell tisztáznunk.
Egy botnak van minimális és maximális dobósúlya, gondolom ez mindenki által ismert.
De szerintem a legfontosabb az optimális dobósúly meghatározása. Ezért kezdjük ezzel. Optimális dobósúlynak nevezzük azt a dobó tömeget, amivel a horgász az adott bottal, a saját dobási stílusával a legnagyobb dobási távolságot éri el. Ezt mi itt a boltban nem tudjuk megmondani, hisz nem ismerjük a vásárlóink dobási stílusát. Mivel a webshopunkban ez fokozottan igaz, ezért próbáljuk hasonló írásokkal is segíteni a vásárlóinkat. Az optimális dobósúly meghatározásánál azt szoktuk javasolni, hogy szánjon rá a horgász egy kis időt az új botra. Kezdjen el dobálni vele, könnyedén, csak azért is, hogy megszokja az új eszközt. Ez után jöhet a móka. Mindig kisebb súllyal kezdjünk, amiben biztosak vagyunk, hogy bírja a bot, és így láthatjuk a horgászbot viselkedését is az egyre nagyobb dobótömegek hatására. Nagyon fontos, hogy ugyanabban a stílusban, azonos gyorsulással indítsuk a dobásunkat. Erre azért egyre nagyobb erőre lesz szükségünk, hogy a nagyobb tömeget, azonos gyorsulással mozgassuk. Meg fogjuk érezni, hogy melyik az a dobósúly, aminél a bot már nem csak egy karóként viselkedik, illetve azt is megtapasztalhatjuk, amikor már veszítünk a horgászbot dobási dinamikájából a túl nagy dobósúly miatt. Én úgy gondolom, hogy a teszt során kis odafigyeléssel nem terheljük túl a botot, és így könnyedén megúszhatjuk a bot törését. Semmilyen negatív tapasztalatom nem volt a tesztelt botok során, bottöréssel nem fordultak hozzánk a vásárlóink. Mindig benne van a kockázat (elnézést kérek a kifejezésért) a vadállat tesztelőkkel kapcsolatban, de szerencsére velük nem hozott össze az élet. Senkit sem a határok feszegetésére szeretnék bíztatni, annak ez esetben semmilyen pozitív hozadéka nem lenne.
Reményeim szerint ezt sikerült ilyen röviden is érthetően megfogalmaznom. Így nézhetjük a határértékeket. A maximális dobósúly gondolom a legegyszerűbb meghatározás, a bot túlterhelését előidéző dobótömeg. Fontos megjegyezni, hogy ennek elérése előtt is már csökken a dobó távolság.
A bot viselkedésén egyértelműen érezhető a túlterhelés. De hangsúlyozni kell, hogy ha sokkal nagyobb erőt illetve gyorsulást választunk a dobáshoz, azaz más stílusban dobunk, akkor is a bot túlterheléséhez vezető útra léptünk. Ezért van az, hogy ugyanazon bot, ugyanazzal a dobó tömeggel is túlterhelhető, hisz a dobási stílus közben megváltozott.
Sokan mosolyognak a dobósúly másik határértékén, a minimális dobósúly használatán. Ennek fontosságát egy példán keresztül tudom a legjobban érzékeltetni. Egy kedves vásárlónk úszós horgászatra vetemedett feederbottal. Ha hiszitek, ha nem, itt is bottörés lett a vége. A néhány grammos dobótömeget, amelyet nem is önsúlyos úszóval, hanem egy több pontos keszegező úszóval hozott össze a horgászunk, az erősödő oldalszélben egyre nehezebben tudta a megfelelő távolságra reptetni. Sajnos a dobás egyre nagyobb erővel, egyre határozottabb megállítással történt. A hortobágyi csikós ostorcsattintós mozdulatára sokkal jobban hasonlított, mint egy horgászbot bedobására. Természetesen az út egyenesen a bot töréshez vezetett. Tudom, hogy ez egy szélsőséges példa, de azt próbáltam éreztetni, hogy szükség van a botok dobásánál dobótömegre, mely ellenállása csökkenti a bot visszacsapódását, így a kilengés amplitúdóját. Ezért hamarabb éri el a nyugalmi állapotát, mely a zsinór kifutását segíti.
A bevezetőben végig a dobótömeg és az erő együttes hatását igyekeztem érzékeltetni. Itt a veszély egyértelműen az, hogy rajtunk, horgászokon múlik a dobás kimenetele. A túlterhelés valós veszély, a dobásba belevitt erő sajnos hatványozottan, nem is csak lineárisan, emeli a bottörés veszélyét. Rossz példa, de a saját tulajdonú autónk motorját sem pörgetjük folyamatosan leszabályozásig, pedig ott ilyen módon, a motor védelmében a gyártó megszünteti az üzemanyag ellátást.
Menjünk tovább, nézzük, milyen információkat találunk a horgászbotokon. Először a pergető botok adattábláját nézzük meg.
egy wobbleres bot adattáblája
Itt egy közepes erősségű Daiwa pergető botot fényképeztem le. A bot dobósúly 14-56g. Ebben a drága kategóriában a mérnökök viszonylag tág mérettartományban határozták meg a bot dobósúlyát. Egy nagyon jó minőség, már-már profi botról van szó, ahol a felhasznált anyagok is magas minőségűek. Minden bizonnyal ez tette lehetővé, hogy így pozícionálják a dobósúlyt.
De vissza az eredeti témához, itt a minimális dobósúlyt szeretném feszegetni. Ugye a bevezetőben írtam ennek fontosságát. Azt is meg kell jegyeznem, hogy mindez nincs kőbe vésve.
Egy ilyen bottal, már nem dobható el egy 8g-os Rapala 07SR wobbler? Az adat szerint, bőven a minimális dobósúly határérték alatt van. A válasz a pergető botok esetében az, hogy de, nyugodtan használhatod. Sőt, azt kell mondanom, hogy a példában említett Rapala SR wobbler nagy bevontatási ellenállása miatt, pont egy ilyen botra van szükséged. Mármint egy hasonló erősségűre. Ugye érzitek az ellentmondást.
Akkor tisztázzuk.
A pergető botokon feltüntetett dobósúly, egy optimális dobósúly tartomány. Ezen súlyhatárok közt a dobó tömegnek és a dobás távolságának az aránya optimális. Ettől természetesen mindkét irányba el lehet térni. Ami fontos, hogy ésszel dobjuk ezeket a csalikat. Ne akarjuk messzebb dobni a 8g-os csalit, mint a dobósúly-tartományának jobban megfelelő 20g-os csalit. Természetesen veszítünk a távolságból, de szükségünk van a bot erejére, feszességére a bevontatásnál. Az ilyen, vagy hasonló nagyobb ellenállású csalik esetén ajánlott is magasabb dobósúly tartományba eső feszesebb, erősebb bottestű botot választani. Természetesen a másik, a felső határ is átléphető. A dobásnál itt is vegyük figyelembe a túlterhelés veszélyét, de itt nem az erő a fő mumus. Itt már a dobó tömeggel is számolnunk kell. Ez esetben, ha túllépjük, érdemes kis bevontatási ellenállású csalit választani. Ez azért fontos, mert a bot ereje már a csali behúzásánál elfogyna, és bevágásra vajmi kevés erőkarunk marad.
Most már azt is látjuk, hogy egy pergető bot választásánál nem csak a bot dobósúlyát, de a műcsalik típusát, és a meghorgászandó folyóvíz áramlási sebességét is figyelembe kell venni.
Hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, még egy dolog nagyban befolyásolja a bot választását. Ez nem más, mint a megfogandó hal ereje, nagysága, azaz fajtája.
egy nehézpergető bot dobósúly tartománya
A képen egy harcsázó pergető bot adattáblája látható. Egy átlagos 2,40m-es Daiwa botot fotóztam ki, dobósúly tartománya 40-120g. A Tisza folyón kedvelt harcsázási módszer, amikor a folyó áradása következtében bezavarosodik, folyása felgyorsul, a táplálékhalakat a lassabb part széli vizekbe tolja. Természetesen a harcsák is itt vadásznak áldozataikra. A horgászatuk látványos.
Bár egyszerűnek tűnik, sok tapasztalatot és gyakorlatot igényel. A csónakkal feltűnés nélkül, csendben csorognak a horgászok a parttól néhány méteres távolságban, és wobblerrel dobálják a behajló fák, bokrok alatti területet. Szerencsés esetben már a wobbler beesésénél vagy rövid behúzása után felrobban a víztükör és kezdődhet a harc. Felénk általában úszó, nagy testű, 11-15cm-es wobblereket használnak a horgászok. Kedvelt csali például a Rapala J13 bármelyik feltűnő színe. Ezek a csalik 18g-osak, mégis ilyen, vagy ehhez hasonló botokkal dobják a harcsások. Valljuk meg őszintén, nincs is más lehetőségük. Nagyon erős, nagyon kemény botra van szükség a fárasztáshoz. A csalit pedig mindössze körülbelül 10 méterre kell eldobni. Ezt az ilyen botok lazán teljesítik. Nyugodt szívvel használhatjuk a feltüntetett dobósúly alatti tartományban ezeket a botokat. Nem ritka az, hogy a legjobb harcsás wobblerek nem érik el a 40g-os tömeget, mégis extra erős harcsás pergető bottal használjuk. Ez esetben a meghorgászandó hal mérete, ereje a döntő, hogy milyen dobósúlyú botot válasszunk.
Tudom, hogy úgy tűnik, hogy nem állítható fel szabály a pergető botoknál a dobósúly tekintetében. Ez így van. Kőbe vésett szabályok nem léteznek itt. De azért igyekeztem példákkal bemutatni a pergető botok esetén a változásokat, hogy éreztessem, ha szabályok nincsenek is, de logikája van a dolognak. Hiszek abban, ha átgondoljuk a horgászatunkat, tudunk olyan horgászeszközöket választani, amelyekkel tökéletesen megoldható az a feladat, ami előttünk áll. Hiába nem azok az adatok szerepelnek a horgászbot adattábláján, amire nekünk szükségünk van. De nem is szerepelhet, mert az esetek egy részében az a bot nem létezik. Logikusan átgondolva, ésszerűen cselekedve biztos vagyok abban, hogy nem lépjük át a fizikai határokat, és nem okozunk törést a napi horgászatunkban.
A következő részben igyekszem a feeder botokat górcső alá venni, a feltüntetett dobósúlyokkal kapcsolatban. Annyit írok elöljáróban, hogy ott se várjatok kőbe vésett szabályokat, talán még összetettebb a dolog.
