Életmentő kutyák és beszélő papagájok mellett senki sem gondol arra, hogy a halak betaníttatása is sikerrel járhat. Ám most jobb, ha megváltozik a véleményünk, hiszen Japánban új felfedezésre bukkantak a halak intelligenciájával kapcsolatban.
Az említett kísérleti alanyok az aranyhalak. A frappáns mondás, miszerint a rossz memóriájú embernek „aranyhal memóriája” van, megdőlni látszik. Az aranyhalak igenis képesek egyes emlékek felidézésére, esetünkben zenei darabokra.
A tokiói Keio Egyetem szakemberei Johann Sebastian Bach D-moll toccata és fúga, valamint Igor Stravinsky Tavaszi áldozat című műveinek megkülönböztetésére tanították be a halakat. Ha a halak felismerték a művet, annyi dolguk volt, hogy a vízbe lógatott piros gömböcskét kellett megrántaniuk, amely be is következett, megváltoztatva az aranyhalakról alkotott képünket. Egy későbbi kísérlet során nem csak a két zenei darabot különböztették meg, hanem arra is betanították őket, ha szól a zene harapják meg a gömböcskét, ha pedig csend van ne tegyenek semmit. A zeneszerzők más műveit természetesen már nem ismerték fel a halak, csak a betanított szólamokkal működött a kísérlet.
„A zene persze az emberek által létrehozott mesterséges stimuláns, ezért magának a zenének nincsen semmilyen speciális jelentése az aranyhalak számára. Ugyanakkor azonban komplex akusztikai sajátosságokat tartalmaz, és az ilyen komplex auditív stimulánsok megkülönböztetésére irányuló képesség evolúciós szempontból hasznos lehet a halak számára” – mondta a vizsgálatot vezető Sinozuka Kazutaka.
