Egy újabb genetikai vizsgálat látott napvilágot, miszerint a kaukázusi törpegéb hazánk legújabb halfaja. Ahogyan neve is elárulja, nem csak a legújabb, hanem a legkisebb is, melynek 2009-ben csupán egyetlen példánya került elő a Szamosból. 2012-ben viszont Tiszafüreden életerős populációt észleltek a Tisza-tóban.
A Magyar Haltani Társaság munkatársaival a szervezet múlt évi konferenciáján bejelentették, hogy olyan halfajra leltek Tiszafüreden, mely korábban nem volt ismert a környéken.
A kutatók már akkor gyanították, hogy az új hal nem más, mint a kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica), amelyet a Fekete-tenger parti vizeiből és a Duna torkolati szakaszából ismertek. Külső jellegzetességei alapján azonban nem lehetett kizárni, hogy a mindössze egy évig élő és legfeljebb 3 centiméteres testhosszt elérő halacska egy másik faj, a horvát tengerparton honos adriai törpegébek (K. panizzae) képviselője.
A kaukázusi géb a sekély partszakaszok brakkvizeiben él, partközeli tavakban és a folyók alsó szakaszain található meg. Tömeges magyarországi előfordulásáról 2012 nyarán számolt be először a Magyar Haltani Társaság. A fejtető, a kopoltyúfedők és a mellúszók tövi része pikkelyek nélküli. A hím ívás idején világosbarna, oldalán élénk, feketés keresztsávokkal tarkított.
A haltani társaság elnöke bejelentette, hogy az elmúlt egy év alatt 4 hímet és 6 nőstényt vizsgáltak meg a külső jegyei alapján. A DNS-teszt eredménye nemrégiben látott napvilágot és alátámasztotta a korábbi következtetéseket.
A magyar populáció fekete-tengeri eredetű, mert a tiszai minták a fekete-tengeri vízgyűjtőből származókkal mutatnak hasonlóságot, melyből következtethető a rokonság.
A terjedési útvonal azonban nem állapítható meg teljes bizonysággal, legalábbis az eddigi adatok alapján. Nem zárható ki, hogy a tarka- és folyami géb mintájára a törpegéb is a Duna alsó folyása felől érkezett a Tiszába, de a 2009. évi szamosi észlelés alapján feltételezhető, hogy a vízgyűjtő felső szakaszáról terjed.
Mióta megjelent a Tisza-tavon, azóta a tározó más területein is kimutatták a hal megjelenését. A megfigyelt populáció alapján nagyfokú terjedésre számítanak a kutatók a Tisza vízrendszerében. Közvetlen halászati-horgászati jelentősége valószínűleg nem lesz, tömeges megjelenése azonban kedvező hatással lehet a folyó őshonos ragadozóhalaira, amelyeknek már egész fiatal koruktól táplálékul szolgálhat.
