Az Európai Unió által elfogadott közös halászati politika változtathat Magyarország halgazdálkodásán, hiszen fogyasztás szempontjából az utolsó helyen állunk. Bardócz Tamás szerint azonban fellendíthetnénk a hazai halgazdaságot ezzel is védve a tengerek élővilágát.
A halászat szabályozásra sokakat érintő téma az egész világon, hiszen nem sok ilyen biztos bevételi forrást találni máshol. Mint fontos erőforrás, óvatosan kell bánni és a fogyasztói szemlélet megváltoztatásán kívül a horgászok tevékenységeit is folyton figyelni kell. A halak visszadobásának, avagy felhasználásának kérdése fontos szerepet játszik az állománykezelési tervekben. Az országunkban évente 30 ezer tonna kitermelt hal kevés ahhoz, hogy világviszonylati szinten fedezni tudja az elvárásokat, főleg hogy a kifogott halak 80%-a ponty. A gazdagabb halfajtákkal rendelkező országok nagyobb eséllyel indíthatják be halgazdálkodásukat, magasabb helyre lépve ezzel a fogyasztás ranglétráján.
Az import és export áruk növekedésével nagyban segíthetnénk előrejutásunk, és a fejenként évi 4 kiló elfogyasztott hal is jóval több lehetne. Ez egészségügyi okokból is az ország érdeke volna, az elfogyasztott zsíros ételek mennyiségét könnyen felválthatná a halak fogyasztása, így nem csak a horgászipar, de egészségi állapotunk tekintetében is magasabb helyen állnánk. Bardócz Tamás elmondta, hogy a Közös Halászati Politikának egyik kulcseleme a fogyasztói tájékoztatás. Ehhez igazodva itthon is szigorodni fog a vásárlók tájékoztatásának követelményrendszere.
