Ki ne szeretné a szőrös, part élővilágát színesítő kis állatokat - kivéve, ha az említett kisállat kártevő. No, de ilyet a nyusztról nem állíthatunk. Bár ragadozó állat, kárt semmilyen módon nem tesz környezetében. Csak él és vadászik, ahogyan a ragadozók szokták.
A nyuszt a ragadozók rendjébe és a menyétfélék családjába tartozó faj.
Ügyesen mászik, talán az európai emlősök közül a legjobban. Akár 4 métert is ugrik a fák lombkoronájában, a fán lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon. A talpán található szőr nemcsak a hidegtől óvja, hanem a havon is megkönnyíti a mozgását. Területét végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg, amely a tápláléktól függően 5-23 km²-re is kiterjedhet. Finnországban sok ellensége előfordul (pl. szirti sas), ezért itt inkább éjszaka mozog, bár ilyenkor is áldozatul esik néha az uhuknak.
Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak étrendjében.
A nyár közepén párzik és a vemhességi idő általában annyira elhúzódik (megtermékenyített petesejt késleltetett beágyazódása miatt), hogy a kölykök csak áprilisban jönnek a világra. 30 gramm a súlyuk, a fészket június vagy július környékén hagyják el és születésük után hat hónappal lesznek teljesen önállóak.
