Poloska vagy molnárka

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

A hátonúszó poloska vagy tarka hanyattúszó-poloska (Notonecta glauca) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjéhez, ezen belül a poloskák (Heteroptera) alrendjéhez és a hanyattúszó poloskák (Notonectidae) családjába tartozó faj.


  • A hátonúszó poloska hossza 16 milliméterig terjedhet.
  • A poloska hátsó oldala világos, hasa sötét.
  • A rovar alulról és felülről is jól álcázza magát.
  • A rovar teste megnyúlt csónak alakú, hátoldala háztetőszerűen boltozatos, hasoldala lapos.
  • Testének hátoldalát csak akkor láthatjuk, ha alulnézetből szemléljük a rovart.
  • A „hátonúszó poloska” elnevezés is innen ered, viszont hasoldalát könnyen észrevehetjük, ha a vízbe pillantunk.
  • Amikor nem repül, összehajtott szárnyát a sárgás színű, kemény védőburok alá rejti.
  • Az állat a két mellső pár lábával fut a vízfelszín alsó filmrétegén.
  • A szőrös hátsó láb evezőlapátként löki előre a rovart.
  • Összetett szeme vörösesbarna színezetű.
  • Szúró-szívó szájszervével elkábítja a zsákmányt, majd belefecskendezi emésztőnedveit, és kiszívja a testnedvét.
  • A hátonúszó poloska fájdalmas szúrásra képes, ezért néhol népiesen „víziméh”-nek nevezik.

Táplálkozása


A hátonúszó poloska magányosan, a legkülönbözőbb sík- és hegyvidéki vizek, kisebb tavak, tócsák és dús növényzetű vízpartokon él. Tápláléka rovarok, apró halak, ebihalak és férgek.


Szaporodása


A petéket, tavasszal a vízinövények száraiba rakja a rovar. A lárváknak nincs szárnyuk, és öt vedlésen mennek keresztül. Az imágó, a nyár közepén fejlődik ki a lárvából. A következő tavasz folyamán szaporodik, majd elpusztul.


 Koncz Eszter