A tarajos gőte a kétéltűek osztályának a farkos kétéltűek rendjéhez, ezen belül a szalamandrafélék családjához tartozó faj. A korábbi alfajok jelenleg négy közeli fajként vannak elkülönítve: közönséges tarajosgőte, dunai gőte, alpesi tarajosgőte, balkáni tarajosgőte. Magyarországon ebből három faj fordul elő: a korábbi törzsalak, ma tarajos gőteként meghatározott faj a leggyakoribb, a Dél-Dunántúlon a dunai tarajos gőte is él, és az Alpokalján valószínűsíthető az alpesi tarajos gőte előfordulása.
A tarajos gőte magányos lény. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, csigák, ászkarákok, ebihalak és ikra. Az állat 10 évig él.
Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A párzási időszak március-április között van. Párzáskor a nőstény átveszi a hímtől a spermacsomagot, megtermékenyítve 200-300 darab petét. A nőstény minden egyes petét külön-külön becsomagol egy vízinövénybe. Kikeléskor a lárvának még nincs lába és nagy kopoltyúi vannak. Növekedése során, kinőnek a lábai és összezsugorodnak a kopoltyúi. Mikor már elég nagy ahhoz, hogy kimerészkedjék a vízből, a kopoltyúk már teljesen eltűntek. Azok az állatok, amelyek nem hagyták el a vizet a hűvösebb évszak beálltakor, csak a következő tavasszal fejlődnek ki teljesen.Szaporodása
Koncz Eszter
