Téli unaloműzés horgászoknak – Karbantartás

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

Télen, mikor leapad a horgászattal töltött óráink száma, nem szabad megcsappannia a kedvünknek. Ilyenkor jó nosztalgiázni, szereléket javítani, tisztítani, felújítani. Úgyhogy elő a horgászbotokkal, orsókkal, wobblerekkel, és lássuk, mit tehetünk értük!


 
A horgászbot karbantartása
 
Manapság olyan modern horgászbotokat gyártanak, hogy nem igazán esik bajuk a téli szünet alatt sem. Ápolást alig igényelnek, mégis remekül működnek. Ilyenkor elővehetjük a régebbi, kezdetleges horgászbotokat, és elbütykölhetünk rajtuk. Maga a karbantartás nagyon egyszerű, és időt sem sokat igényel. Vegyük elő házias énünket. Szükségünk lesz egy kis mosogatószerre, langyos vízre, egy törlőkendőre, és paraffinolajra, melyet könnyen beszerezhetünk a patikákban. 
Egy tálba vagy vödörbe öntsünk langyos vizet, ezt turbózzuk meg a mosogatószerrel, ezzel pedig mossuk át a botjainkat, addig, míg nem lesznek tökéletesen tiszták. Hagyjuk őket megszáradni, majd papírkendőre felvitt paraffinolajjal töröljük át a botok felszínét. Ezt, 10 perc száradás után töröljük át egy száraz papírtörlővel. Ezt a műveletet, ha kétszer-háromszor megismételjük egy évben, horgászbotjaink látszólag nem fognak öregedni.
 

Horgászbotjainkat átellenőrizve találhatunk rajta kisebb sérüléseket, a lakkozott felületeken. Ha tényleg csak apróbb dologról van szó, azt kijavíthatjuk házilag. Zsírtalanítsuk le a sérült részt és környékét a mosószeres langyos vízzel, majd finom csiszolópapírral csiszoljuk át annyira, hogy a lakkréteg vastagsága már ne legyen érzékelhető. Színes lakkot bármely modellező boltban vehetünk. Színben, minőségben és méretben is nagy a választék. Ezzel lakkozzuk át a színhiánynál, és hagyjuk teljesen megszáradni. Utána vékonyan kenjünk fel egy réteg műgyantát, és már készen is vagyunk. Régi botjaink új fényben tündökölnek majd. 

Az orsó karbantartása
 
Azon túl, hogy átnézzük, és újrazsírozzuk orsóinkat, még van némi praktika, mellyel elősegíthetjük jobb működésüket.  Szempontjaim szerint az orsót lehet belülről és kívülről is tisztítani.
 
 
A borítófedél csavarjait kilazítjuk, majd óvatosan levesszük a fedelet. A csavarokat érdemes sorba helyezni, hogy ugyanúgy tudjuk őket visszatenni. Ez nagyon fontos, mert a helytelen csavarozásnak következményei lehetnek.
A régi zsírt egy kis benzinnel könnyedén le tudjuk mosni a tányérkerékről, a csigáról és a kinyomó kerékről. Ezeket újrazsírozzuk, mielőtt összeszerelnénk. De vigyázzuk, ne legyen túl sok a zsír mennyisége, néha a kevesebb, több. A túlzott mennyiség az orsó lassulásához vezethet. a zsír választásánál inkább az alsó határértéket vegyük figyelembe, mint a felsőt, hiszen nem valószínű, hogy a 300 Celsius fokot meghaladja majd a hőmérséklet. A -20 Celsius fok viszont sajnos már gyakori télvíz idején, Magyarországon, így jó, ha ezt figyelembe vesszük. Ha nem érzünk magunkban elég bátorságot ahhoz, hogy helyesen kitisztítsuk az orsókat, akkor keressünk fel egy szakembert valamelyik szakszervizben, ott garantálják is a munka minőségét. Manapság gyakran hallani orsóolajokról, amit bátran használhatunk. Az orsónk is megérdemli a törődést. 
Gondoljunk bele, hogy az orsó belső szerkezetében találhatunk levált, kopott fém szemcséket, és kívülről bejutó porszemcséket. ezekkel együtt az olaj már nem ken, hanem inkább koptat. Az orsók átlagos karbantartása elvileg 3-5 év kell, hogy legyen. Ám ez változó időintervallum, hiszen sok mindentől függ:
 
  • gyakori használat
  • horgászhely adottságai
  • az orsó védelme szerkezetileg
  • beázás veszélye
Ezeket mérlegelve, jobb, ha inkább gyakrabban törődünk orsóinkkal, hogy tovább tudjanak kifogástalanul működni.
 
Külső karbantartás során nedves, vagy szolikonos törlő ruhával le tudjuk törölni az orsóra tapadt szennyeződéseket, melyet nehezítik azt. Ha kevésbé szennyezett, akkor elég lehet egy száraz portörlő ruha is, vagy egy porecset a nehezebben hozzáférhető helyekhez. Tilos az orsót bő vízzel, vagy csap alatt kimosni, főként, ha a gyártó ezt fel is tünteti a használati utasításban! A külső tisztítás után jöhet az ápolás, egy szilikonos, vagy műszerolajos ruhával átfényesítjük a felületet, mellyel eltüntetjük az orsó belső tisztításához alkalmas anyagok okozta kifakulást, valamint új fényt adunk régi orsónknak.
 
 
A wobblerek karbantartása
 
Ez tulajdonképpen inkább rendszerezés, kárfelmérés, ellenőrzés, mintsem tényleges tisztítás. Sokan statisztikát vezetnek arról, hogy hol, milyen csalival, milyen halat fogtak. Mely műcsalik voltak az eredményesebbek adott évben.  
A vizsgálat és rendszerezés során, kipakolásnál mindenképpen szemügyre kell venni a csalik minőségét, sérült e festés, a terelőlapka, a vezetőszem, a horogszem. Ezek csekély elmozdulása is megváltoztatja a műcsali mozgását. Meg kell vizsgálni a kulcskarikát és a hármas horgot is. Jobb, ha a sérült csalikat félretesszük, később ezeket kell megreparálni. Rendezhetjük őket nagyon illetve kevésbé sérült kategória szerint is. Az apróbb rozsda és koszfoltokat menet közben már el is lehet tüntetni. 
Egy nagyon jól bevált módszer a rozsda oldására a körömlakklemosó, bár vigyázni kell vele, mert némelyik fajtája oldja a festéket is. Érdemes aceton menteset kipróbálni előbb.
 
 
Horogcsere esetén, törekedjünk arra, hogy a gyárihoz hasonló méretű horgokat használjunk. A háztartásokban ritkán van lehetőség a horgok tömegének pontos mérésére, ezért legtöbbször ránézésre kell döntenünk, ám ha a horogcsere előtt és után is megúsztatjuk a csalit, akkor a drasztikus hibákat könnyen kivédhetjük. 
Nem csak szolgai módon cserélgethetjük azonban a horgokat, lehetőségünk van a műcsali gyengeségeinek kiküszöbölésére és akár mozgásának megváltoztatására is egy egyszerű horogcserével. Vannak ugyebár olyan csalik, amelyek horgai nagyon szeretnek összeakadni. Ilyen esetben célszerű kisebb átmérőjű kulcskarikát keresnünk, illetve rövidebb szárú hármas horgot alkalmaznunk. Ha ez sem oldja meg a problémát, akkor az egyik horgot cseréljük egy számmal kisebbre. 

Kismértékben a wobbler mozgását is befolyásolhatjuk azzal, hogy mekkora tömegű horgokat használunk. A hasi részen elhelyezett nagyobb horog stabilizálja műcsalinkat, gyakorlatilag tőkesúlyként funkcionál, ám a hossztengely mentén való billegést csökkenti. Általában vaskosabb, köpcösebb wobblereknél alkalmazható, mert a hosszúkásabb típusoknál ez a billegés a fő mozgáselem, így ha ezt csökkentjük, vagy megszüntetjük, akkor azzal gyakorlatilag megöljük műcsalinkat. 

A lényeg hogy feltérképezzük a sérüléseket, és rangsoroljuk őket. 
 
  • A felületi, esztétikai hibákat áttetsző körömlakkal, vagy ecsetes pillanatragasztóval is helyrehozhatjuk. 
  • Ha nagyobb felületű a hiba, akkor finom csiszolópapírral el kell dolgozni az éleket, és csak aztán javítani. 
  • Komolyabb hiba: ha a lapka vagy a szemek környéke sérült és valószerűnek tartjuk, hogy a csali testébe víz kerül. Abban az esetben is elképzelhető, hogy csalijaink nem teljesen szárazak belül, így érdemes őket javítás előtt 1 napig radiátoron szárítani.
  • A problémás területeket pillanatragasztóval helyre lehet hozni, vagy – ahogy a profik csinálják – kétkomponensű műgyantával.  
  • A terelőlapkák bolyhosodását eltüntethetjük körömreszelővel és körömpolírozóval. 
 
 
A nagyobb hibák javítását inkább bízzuk szakemberre, mert lehet, hogy nagyobb lesz a kár, mint a haszon. Ám az apróbb javítgatások, tisztítások nemcsak kellemes időtöltésnek bizonyulnak, de hasznosnak is, hiszen holtszezonban több időnk van a még szükséges, pótlandó eszközök beszerzésére, mint általában. 
 

Karikás Brigitta