Ha küllőkről beszélünk, bizony itt is két fajtáról eshet szó.
A fenékjáró küllő a sugarasúszójú halak osztályához, a pontyalakúak rendjéhez, ezen belül a pontyfélék családjához tartozó faj.
Ivarérettségét 2-3 éves korában éri el.Ívási időszaka április-júniusra esik, ilyenkor a hímek fején és testük elülső részén nászkiütések jelennek meg. A nőstény ragadós, körülbelül 1.5 milliméter átmérőjű ikráit a sekély, elöntött részeken kövekre vagy növényekre rakja. Egy nőstény 1000-3000 ikrát rak. A kelési idő 3-5 nap. A kikelő lárvák 5-6 milliméter hosszúak.
A hal a patakok, folyók gyors és lassú folyású részeit kedveli, de előfordul a homokos vagy kavicsos medrű, oxigéndús tavak partjánál is. Rajban élő fenékhal, a nyári hónapokban a sekély vizekbe, télen a mélyebb részekbe húzódik. Tápláléka férgek, rákok, rovarlárvák, alkalmilag halikra is.
A felpillantó küllő a sugarasúszójú halak osztályához, a pontyalakúak rendjéhez, ezen belül a pontyfélék családjához tartozó védett faj.
Ritkasága miatt szaporodásbiológiája és korai ontogenezise kevéssé ismert. Két éves korától ivarérett és ívása április végétől június közepéig tart. Tavasszal az ivarérett hímek testének felső része majdnem feketére változik és apró nászkiütésekkel (dorozsma) borított lesz. Az ikrások aránylag kevés ikrája szakaszosan érik be ezért több részletben rakják le azokat, főként a folyók felső szakaszaira a homokos-sóderes mederfenékre.
Kis rajokban élő fenékhal. Mivel a mederfenéken tartózkodik, onnan szerzi táplálékát, mely algaszövedékek, apró férgek, rovarlárvák planktonrákok és a folyó által görgetett egyéb szerves hulladékokból áll.
Koncz Eszter
