A vogulok ősi hitregéje a teremtésről az ember értelmi fejlődéséről szól, és még sok érdekességet taglal. Van, aki elhiszi e hitregét, van, aki nem, de mindenesetre elgondolkodtató.
Numi Tarom a mester, aki az embert tanítja vadászni és halászni, majd megteremteti vele a vadat és a halat. Hogyan? Többféle halat ad neki, és az ember ezeket elviszi: az Ászbéli halat a nagy folyóba, a Jabelit kis folyóba, a tóbelit a tóba.
Hét év múlva az ember látja, hogy a hal kellően elszaporodott, ekkor azon gondolkodik, hogyan foghatná ki? Numi Tarot megtanítja, hogy nyáron a folyó torkolatát, a tó kifolyását czégével és vészléssel rekessze el, hogy a fa háncsából és vékonyra hasított gyökereiből varsát kössön, így a hal magát ejti foglyul. Télen a kis folyót és nagy folyót téli vejszével kösse át, amelybe a hal magától téved bele. Ez a rekesztő halászat, mely minden valószínűség szerint a legősibb mód.
Ekkor a Numi Taromnál járt ember elindul, hogy megtanítsa a többi embert is a halászatra. Tanulnak tőle hálókötést, varsafonást, vészlést, czége és vejszeállítást.
A varsás háncsból és hasított gyökérből köti varsáját; a hálós a hegyen termő – főként csalán - növényt nyüvi, szálaiból fonalat sodor és hálóvá köti, megcsinálja a kecze- és kerítő hálót, mely utóbbihoz a kötelet a fák háncsa adja neki.
„Sőt az ember első ragasztéka, mellyel az íját két félből enyvezte össze - e hitrege szerint - egy kecsege féle halból került ki; - a mai vizahólyag!”
Herman Ottó szerint, aki úgy gondolja, hogy amire Numi Tarot tanította az embert, az már a múlté, az téved. Ugyanis a Kraszna szegény magyar halásza a mai napig tiszta háncsból készült szerszámot ereszt a vízbe.
(forrás: A magyar halászat kézikönyve)
Karikás Brigitta
