Fenékjáró küllő

Nevét bizonyára onnan kapta, hogy a vízfenéken elhelyezkedő küllőcsapat tagjai fejüket egymás felé fordítva a kerékküllőkre emlékeztető alakzatot adnak ki. Megtalálható minden folyóvízben és homokos aljzatú állóvízben.

Folyóvízi életmódhoz alkalmazkodóan a test megnyúlt, oldalról és a hasi részen enyhén lapított.
A hát viszonylag magas, a fej mögött enyhén, majd később hirtelen emelkedik, a hátúszó után ismét meredeken lejt.
A fej zömök, rövid és magas.
A száj alsó állású, vastag húsos ajak veszi körül.
A száj szegletében 1-1 hosszában erősen variábilis bajuszszál található, amely hátrasimítva sohasem ér tovább a szem hátsó szélének vonalánál.
Az orr elég nagy, a szemek közepes nagyságúak és a fejtetőhöz közel ülnek.
A hátúszó rövid és magas, kezdete majdnem a has úszó alapja felett van, szegélye enyhén homorú.
A farok úszó mélyen kivágott.
A farok nyél rövid, magas, oldalról erősen lapított, szélessége kisebb, mint a magassága.
Cycloid pikkelyei nagyok, puhák.
Az oldalvonal a test közepén majdnem egyenes vonalban halad.
A tarkóról és mellről elég gyakran hiányzanak a pikkelyek.
Testének alapszíne szürkés sárga enyhe csillogással, a hát sötét barnásszürke, a has fehér.
Oldalán fekete foltok találhatók egy sorban, számuk 6-14 között változó.
Az úszók áttetszőek, a hát és a farok úszó sugarai feketén pettyezettek.

Testhossz és tömeg

A fenékjáró küllő testhossza maximum 15-16 cm-t érhet el és 15-25 g tömeget. A legnagyobb példány 22 cm 226 grammos volt 8 éves korában.

Szaporodás

Ivarérettségét - kistermetű halfaj lévén - viszonylag korán, 2-3 éves korban éri el. Ívási időszakban, áprilistól-júniusig az ivarérett egyedek színezete élénkebb, a tejeseken apró nászkiütések jelennek meg. Csapatosan ívik 20-30 cm vízmélységű, köves-kavicsos, vagy vízi növényzettel benőtt területeken ahol a víz hőmérséklete eléri a 17oC fokot. Az ikrás éjszaka rakja rá ikráit kövekre és vízinövényekre. Az ikrák 7-30 napon belül kelnek ki.

Magyarországon védett!

Táplálkozás

Kisebb csapatokban jár táplálék után. Kezdetben kerekesférgekkel, apró plankton-rákokkal táplálkozik. A kifejlett egyedek táplálékát férgek, rákok, puhatestűek, rovarlárvák, fonalas algák és az élőhelyén előforduló más halfajok ikrái alkotják.

Így ismerheted még hazánkban:

Göbhal, gobhal, goboly, göcs, gruz, gulur, hajas kövihal, héjjas kövihal, kőhal, küllő, sármászó szakáll, tergélye.