9 999,00 Ft felett Ingyenes szállítás!
Még 9 999,00 Ft szükséges
A kosár üres.
Az Ön kosara jelenleg üres!


Minden címke 131



Mutasd az összes cikket...

Kősüllő

A kősüllő a sugarasúszójú halak osztályához, a sügéralakúak rendjéhez, ezen belül a sügérfélék családjához tartozó faj. A természetes vizek halászata során nem bír nagy jelentőséggel, de a horgászok számára már nagyobb a jelentősége. A süllőhorgászat során kifogott mennyiség azt mutatja, hogy 1-10 százaléka a fogassüllőének. Ezek alapján nem tartozik a gazdaságilag fontos halfajok közé, bár húsa kitűnő minőségű és a fogaséval egyenértékű.



  • Testformája megnyúlt, aránylag alacsony és oldalról lapított testű hal.
  • A hal testhossza 25 - 30 centiméter, legfeljebb 40 centiméter.
  • 70 - 83 apró, fésűs pikkelye van az oldalvonala mentén.
  • Oldalát zöldesszürke határozottabb vonalú sötét harántsávok tarkítják.
  • A fejtető, a fej oldalai és a kopoltyúfedők pikkelyezettek.
  • Kopoltyúfedői kis tüskével rendelkeznek, az elő-kopoltyúfedő fogazott.
  • Állkapcsán erős apró kefefogak nőttek, de a felnőtt példányoknak ebfogai nincsenek.
  • Az első hátúszóban 12-14 kemény tüske, a másodikban 2 és 20-22, az alsóúszóban 2 és 9 sugara van.
  • Farokúszója fejlett, a szélén enyhén metszett.

Szaporodása


A kősüllő 3 - 4 évesen válik ivaréretté. A partközeli részeken április - májusban ívik, valamivel később, mint fajrokona. Ívásához ideális, vízhőmérséklet a 12 - 15 Celsius-fok. Ikráit a növényzetre rakja, melyeket nem őrzik a szülők. Kevesebb ikrát rak le testtömeg kilogrammonként (30-80 ezer között), mint a fogassüllő.


Táplálkozása


A kősüllő a meleg, nyugodt, kemény aljzatú vizeket kedveli, amelyek nyáron kissé zavarossá válnak. A vízállásváltozásra az összes magyarországi halfaj közül a süllők reagálnak a legérzékenyebben. Tápláléka kisebb halakból és rákokból áll. Legfeljebb 12 évig él. 

Ahol találkozhatsz vele

A kősüllő a nagyobb folyók lakója, tengerekben és a brakkvízben ritka. A Kaszpi-, és a Fekete-tengerbe ömlő folyókban és a velük kapcsolatos tavakban honos halfaj. A két legnagyobb elterjedési körzete a Duna és a Volga medencéje. Előfordul a következő országok vizeiben: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna.

Magyarországon a Balatonban és a nagyobb folyókban találhatók meg az állományai.

Az állóvizekben a sekély, iszapos medrű tavakban, holtágakban illetve a tavak és holtágak ilyen jellegű részein jelentősebb állományai is kialakulhatnak, de a teljesen elmocsarasodott vizekben már nem tud megélni. A vízminőségre kevésbé érzékeny, elsősorban a víz mennyisége a fontos számára, mert a kis vizekben nem fordul elő.


Így ismerheted még:

bandár, tarkasüllő, tótsüllő és vadsüllő, külföldön nevezik még volgai süllőnek is

 

Koncz Eszter