A menyhal a sugarasúszójú halak osztályához, a tőkehalalakúak rendjéhez, ezen belül a Lotidae családjához tartozó faj. Gazdasági szempontból meglehetősen csekély jelentőséggel bír. A téli hideg hónapokban aktív, de ez az életforma azt jelenti, hogy szálkamentes, kitűnő húsa és nagyméretű mája ellenére nem horgásszák intenzíven.
Páros ívó november és március között kezdődik a párzási időszaka. Ideális vízhőmérséklet 2-5 Celsius. Ikrás példányai 5-20 perces pihenési időközökkel, több
részletben kibocsátanak 300 ezertől 1 millióig terjedő számú ikrát. A körülbelül 1 milliméter átmérőjű ikrán (1 000 000 nőstény kilogrammonként) nagy olajcsepp van, szabadon sodródik a vízben. (lásd a képet) A kelési idő 6-10 hét után kikelő lárvák 3-4 mm hosszúak. A lárvák kezdetben a vízben lebegnek, a kelést követő 12-15. napon kezdik meg az önálló táplálkozást és később a fiatal halak kövek alatt rejtőznek.
A menyhal fenékhal, szürkületkor és éjszaka tevékeny. A meleget nem tűri ezért a felmelegedő víz hatására „nyári álmot” alszik, táplálkozása ilyenkor teljesen szünetel. Ragadozó hal a fiatalok tápláléka apró talajlakók, később halikra és ivadék is. Ősszel a víz lehűlésével kezdenek megélénkülni a menyhalak és az éjszakai életmódra berendezkedett halak ilyenkor akár egész nap aktívak.
Így ismerheted még:
kutyahal, téliharcsa, méhal, ményhal, menyus, törzsökhal, nagyagyú hal, tarka meny
