9 999,00 Ft felett Ingyenes szállítás!
Még 9 999,00 Ft szükséges
A kosár üres.
Az Ön kosara jelenleg üres!


Minden címke 131



Mutasd az összes cikket...

Csuka

A csuka a csontos halak osztályának a csuka alakúak rendjéhez, ezen belül a csukafélék családjához tartozó faj. A Föld északi féltekének hideg és mérsékelt éghajlati övében minden kontinensen megtalálható, jelentős gazdasági értéket képviselő halfaj. Természetes vizekben télen a jég alól is fogható, ezért egész évben friss halként fogyasztható.


  • Teste hosszúkás, erőteljes.
  • Színe halvány ezüst-aranyostól az olajzöld alapon arany foltos változatokig terjedhet.
  • Finoman pikkelyezett, halványan csíkozott, erős hátúszója teste hátsó részén van.
  • Feje testéhez képest igen nagy és szája kacsacsőrre emlékeztet.
  • Nagy szájának kemény alsó állkapcsa túlér a felsőn, formája lapított és mélyen vágott.
  • Szájában éles, erős és kúpos fogak helyezkednek el, több sorban, melyek elölről hátrafelé haladva egyre nagyobbak.
  • A farok alatti úszójának hossza és magassága hasonló a hátúszójához.
  • Teljes testhossza maximum 100 centiméter, az ikrásé maximum 150 centiméter.

Szaporodása

 

Ívása február-március közé esik, amikor is a sekély part menti, növényekkel, gyökerekkel sűrűn benőtt helyeken rakja le ikráit. Ivásának idejét tekintve egyik legkorábban ívó hal Magyarországon. Ilyenkor a hímeknek nincs meghatározott területük. Amikor a hímek összetalálkoznak az ívó helyen, fenyegető tartást öltenek, meggörbített háttal, de ritkán kerül sor verekedésre. Ha egy nőstény fogadja a hím udvarlását, előreúszik. A hím melléúszik úgy, hogy a szemük egy magasságba kerül. A parthoz úsznak, a sűrű fűbe, amely felizgatja őket. A hím a nősténynek odacsap a farkúszójával, ez a "párzási ütés". Ekkor a nőstény kibocsátja az ikráját, a hím pedig kifecskendezi a tejét. A farkúszó újabb csapása segít az ivarsejtek keveredésében. Az ikra körülbelül 3 milliméter átmérőjű és ragadós. A nőstények testkilogrammonként 40-45 ezer ikrát raknak. Pár nap (10-30 nap) múlva ezekből kikelő lárvák életük első szakaszát itt a sekélyben töltik, ahol először zooplanktonokra, majd kisebb vízibolhákra és egyéb ízeltlábúakra vadásznak. 3-5 centiméteres korukban kezdenek el a mélyebb, de növényekkel sűrűn benőtt részekre húzódni, majd átállnak a főként apró halakból, lárvákból álló táplálkozásra. A fiatal csukák szája óriási, saját testhosszuk 80 százalékát elérő zsákmányt is lenyelnek. Egy 15 centiméteres kis csuka majdnem ugyanilyen hosszú testvérét is le tudja nyelni. De rengeteg csukaivadékot esznek meg más rablóhalak is. 

Táplálkozás


Tápláléka vegyes, szinte mindent megeszik, ami a vízben él és mozog. Növekedésével összhangban megeszi az apróhalat majd a nálánál kisebb méretű halakat. Ezeken kívül a fiatal vízi szárnyasokat, valamint rákot, békát, sőt nagyobb korában a kígyót és a vízbe merészkedő apróbb emlősállatokat is elkapja. Kedvence a szélhajtó küsz, amelyből jelentős mennyiséget képes elfogyasztani. Saját faját sem kíméli; a nagyobb csukák felfalják a kisebbeket, a szülők saját ivadékaikat, az egyívású kis csukák között pedig a növésben elmaradtak hamar az erőteljesebben fejlődő testvéreik étlapjára kerülnek. Ha úgy hozza a helyzet, a vízből kiugorva még a nagyobb rovarokra, például szitakötőkre, kérészekre is rárabol. 

Előfordulása

Európában, Oroszországban és Észak-Amerikában honos. Az Alpokban 1500 méterig felhatol. A Balti-tenger vizeiben is él. Magyarország vizeiben is honos gyakori ragadozóhal.


Ahogyan te ismerheted:

csukesz, közcsuka, bugyli csuka


Koncz Eszter