Az EU halászati reformja és hatása

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

Egy téma azoknak a horgászoknak, akiket érdekel, hogy kik döntenek a hobbijuk felett. Kik azok az emberek, akik a szabályokat hozzák, és gondoskodnak arról, hogy a horgászok megfelelő körülmények között, és egyre igényesebb környezetben, fejlettebb technológia és tisztább víz mellett éljenek a szenvedélyüknek.


Az Európai Unió döntéshozói intézményrendszerének három fontos szereplője van, ezek:

  • Az Európai Unió Tanácsa
  • Az Európai Bizottság
  • Az Európai Parlament

Az Európai Unió Tanácsa nemzeti kormányok minisztereiből áll. Az üléseken mindig az éppen szóban forgó témákért felelős miniszterek vesznek részt. Minden ország meghatározott számú szavazattal rendelkezik, mely szavazatok aránya az ország népességét tükrözi.

Az Európai Bizottság feladata egész Európa közös érdekeinek képviselete és támogatása. Javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be. Az EU-politikák napi menetét és az EU-alapok szétosztását irányítja. Független a nemzeti kormányoktól.

Az Európai Parlament fő feladata a törvényhozás. Tagjai hét, európai szinten szerveződött politikai csoportba tömörülnek. Ide tartozik a PECH (Halászati Bizottság) is.

A Tanács Munkacsoportja két részre oszlik, Külső és Belső halászati munkacsoportra, ezt elnökölik. Ezek tagállamok szakértőiből állnak. Jelenlegi elnöke Tarpataki Tamás, állandó nemzeti képviselője Mihálffy Szilvia. Elsősorban tengeri halászati témák vannak a középpontban, mely jelentős előrehaladást mutat.  

Egyéb halászati vonatkozású elnökségi feladatok, tevékenységek során Spanyolország elnököl inkább. Miniszteri találkozót szerveztek a visszadobások csökkentésére. Magyarországon is szerveztek elnökségi rendezvényeket az elmúlt években.

Egyéb rendezvények Magyarországon:

  • Halászati Attasék informális találkozója, Szarvas - Jászkisér
  • Halászati Főigazgatók informális találkozója, Rétimajor

A Közös Halászati Politika reformja: miért van rá szükség?

  • A halászati erőforrások az egész világon kimerülőben vannak, de különösen az EU által halászott vizeken, ahol:
    • a fogások 88 %-a túlhalászott állományból származik.
    • sok halásztevékenység azon fiatal egyedek halászatán alapul, amelyeket ivarérettségük elérése előtt fognak ki.
    • túl sok a pazarló visszadobás
  • Halászflotta túlzott kapacitása:
    • túl sok a hajó a csökkenőben lévő erőforráshoz képest.
    • alacsony jövedelem
    • a konjunkturális válságokkal szembeni sérülékenység
    • a közpénzekből való támogatástól való függőség
  • EU lemaradása az aquakultúra fejlődésében

A Közös Halászati Politika reformja: hogyan valósítható meg?

  • Közlemény, amely átfogóan mutatja be a javaslatcsomag egészét és rávilágít a rendeleti úton nem szabályozandó kérdésekre is.
  • Közlemény a reform nemzetközi vonatkozásairól
  • Rendelet javaslat a KHP (Közös Halászati Politika) működtetésének keretrendszeréről.
  • Rendelet javaslat a piac politika reformjáról:
    • ágazati önszabályozás (PO)
    • halászati és aquakultúra termékek marketingje
    • fogyasztó tájékoztatása, tanúsítványok
  • Rendelet javaslat az Integrált Tenger-politika, a KHP és az aquakultúra reform megvalósításának finanszírozására:

    • új pénzügyi eszköz

 Aquakultúra a KHP reformjában

  • A KHP-nak támogatnia kell az aquakultúra környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlesztését
  • A fejlesztési stratégiáknak nemzeti szinten kell megszületnie: Nemzeti Aquakultúra Stratégia (NAS)
  • A Bizottság aquakultúra tanácsadó testületet hoz létre
  • Piac szabályozás egyszerűsítése, szigorodó termék jelölés: fogás, aquakultúra

A Közös Halászati Politika reform lehetséges hatásai a magyar halászati és haltermelési ágazatra:

  • Az importálókkal szembeni versenyhátrány csökkentése várható.
  • Helyi adottságoknak, lehetőségeknek megfelelő szakpolitika.
  • Támogatások 4 pillére:
    • Tudásalapú zöld halászat (smart green fisheries)
    • Tudásalapú zöld aquakultúra (smart green aquaculture)
    • Helyi területi fejlesztés (local territorial development-jelenlegi 4-es tengely)
    • Tengerpolitika (maritime policy)
  • Édesvízi aquakultúra fejlesztés lehetőségei, hátrányai a KHP reformhoz kapcsolódóan:

Lehetőségek

  • Nem halliszt alapú fejlesztések
  • Integrált aquakultúra fejlesztések

 

Hátrányok

  • Kisebb gazdasági, termelési súly a tengeri aquakultúrához képest
  • Gyengébb piaci pozíció

Mint látható, a fejlesztések elkezdődtek, és folyamatosak. Ne feledjük, mindennek van előnye, illetve hátránya is. Fontos, hogy Magyarországon a horgászat mellett a halászatra is elég figyelem terelődjön, hiszen mindkét ágazattal foglalkozó embereknek fontos a halak minősége, mennyisége, a vizek állapota, tisztasága, jogszabályok, illetve ezek módosulásai. Reméljük, ezek csak jó irányba változnak majd az elkövetkezendő években!


Karikás Brigitta