Vörös szárnyú keszeg

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

Állóvízi hal, mely tipikusan csapatban él, megfigyelték már 100 ezer egyedből álló csapatát is. Igyekszik elkerülni az áramlásos vízterületeket. Európában nagyon elterjedt, csak az északi tavakból hiányzik. Főként azokat a csendes területeket kedveli, melyek hínáros növényzettel rendelkeznek, és iszapos fenekűek. Nem tartozik a kedvenc csemegék közé, ugyanis húsa gyenge és szálkás. Gazdasági jelentősége annál nagyobb, ugyanis jó takarmány a ragadozó fajoknak, főleg a csukáknak. Akváriumban is tartható, esztétikailag szép látványt nyújt a vörös úszóival.


  • Teste oldalról lapított, magas, a hát, de különösen a has erősen ívelt.
  • A farok nyél rövid és magas.
  • A feje kisebb, a homloka lapos.
  • A szája felső állású, alsó állkapcsa előrébb áll, mint a felső.
  • A mellúszó és has úszó aránytalanul kicsi, míg a hátúszó és farok úszó fejlettebb.
  • Pikkelyei nagyok, kemények és vastagok.
  • Az oldalvonal teljes, a has felé erősen ívelt.
  • Az egyik legszínesebb hal a pontyfélék között, háta folyóvizekben acélfényű fekete, oldalai aranysárgák, hasa ezüstösen fehér.
  • Dús növényzetű állóvizekben háta zöldes fekete, oldala sárgaréz csillogású. Páros úszói és farok alatti úszója vérvörös, a hátúszója és a farok úszója szürkés alapon vöröses árnyalatú.
  • Az ivadék fakóbb, ilyenkor gyakran összetévesztik a bodorkával.

Testhossz


A 30-35 centiméteres, fél kilós példányok már kifejezetten nagynak számítanak. Az életkora növekedésével, 8 éves kora körül lesz körülbelül 20 centiméter hosszúságú.


Szaporodás


Nagyrészük a növényzettel sűrűn benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek 3 évesen, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. Az ívást megelőző időszakban színük élénkebbé válik, a fejükön nászkiütések jelennek meg, de nem annyira láthatóak, mint más pontyféléknél. Áprilistól júniusig ívnak. Az ívó területen a hímek jelennek meg először, majd az ikrásokat beűzik, behajtják a vízi növényzet közé. Az ikrások a petéket a vízfelszín közelébe rakják le, a növényekre. Az ikrák 1-1,7 milliméter átmérőjűek, számuk 90-230 ezer között van. A kelés függ a vízhőmérséklettől, a megtermékenyítést követő 5-6. napon történik. A kikelt lárvák 4,5-6 milliméteresek, a fej ragasztómirigyénél fogva 3-4 napig, a szikanyag teljes felszívódásáig a növényeken függenek. 

A hazai vörös szárnyú keszeg horgászrekord 2,05 kg (Keleti-főcsatorna, 1995)!


Táplálkozás


Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabb rendű növények fogyasztására. A kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot (férgeket, rovarlárvákat, rákokat) is. Hosszú életű, de viszonylag kis termetű halfaj.


Így ismerheted még hazánkban:


Bőke, bűke, bürke, göndér, önhal, pápakeszeg, tamáskeszeg, aranyhal, bikkely, bódorkeszeg, búzaszeműkeszeg, búzaszemű kárász, czompókhal, dunakeszeg, gaisztás-keszeg, gelesztás- keszeg, kárászkeszeg, kelehal, kelen, konczhal, nemzetihal, piroska, piroslókeszeg, pirosszemű kele, piros szárnyú konczár, pirosszárnyú konczér, pirosszárnyú ponty, szőrkeszeg, véreskeszeg, veresszem, veresszemű hal, veresszemű keszeg, veresszárnyú jász, veresszárnyú konczér, veresszárnyú keszeg.