Lápi póc

A lápi póc a csontos halak főosztályába, a sugarasúszójú halak osztályába, ezen belül a csukaalakúak rendjébe, a pócfélék családjába tartozó védett faj. Elterjedésének fő területét a Kárpát-medence alkotja.

A póchalakra jellemzően kistermetű ragadozó hal, melynek egyedüli európai képviselője ez az aránylag rövid életű négy évnél tovább csak ritkán élő Magyarországon fokozottan védett faj. Állományának jelentős csökkenését a mocsarak lecsapolása és újabban a természetes ellenségeként megjelenő ragadozó amurgéb is fenyegeti.

Kistermetű hal, teste kismértékben nyújtott, enyhén zömök, oldalról lapított.
Általában 5 centiméter hosszú, de akár 17 centiméteresre is megnőhet.
Feje közepes méretű, orra rövid, az orr hossza nagyjából megegyezik a szem átmérőjével.
Szája félig felső állású, a szájhasíték enyhén felfelé irányul, a felső állkapocs vége a szem alá ér.
A fogazata apró fogacskákból álló kefefogazat.
Hátúszója a test hátsó részén helyezkedik el, alatta található a has és az alsó (farok alatti, anális) úszó, a farokúszója a hazai fajok többségétől eltérően szabályosan lekerekített.
Kerek simaszélű típusú rugalmas pikkelyei nagyok, melyek a fejtetőre, az arctájékra és a kopoltyúfedőre is kiterjednek.
Oldalvonala nincs, de helyén világosabb, aranyszínű sáv húzódik, mely mentén a pikkelyek száma 30-35.
Testének alapszíne vörösesbarna, a fejen és a testen szabálytalanul elszórt fekete foltokkal.
A kopoltyútüskék száma 9.

Szaporodása

Ívási időszaka április-májusban van. Az ivarérett példányok színezete élénkebbé válik, a párosan ívó halak az előre kialakított fészekbe 12-18 C vízhőmérsékletnél 5-8 szemenként mintegy 100-200 db 2 mm átmérőjű ikrát raknak le. Az ikrás a fészket egészen a lárvák kikeléséig őrzi. Az ikra keléséhez 22 C-on 7 nap, 12-16 C-on 10 nap szükséges. A kikelő lárvák 5-6 mm hosszúak. A teljesen kifejlődött úszókkal rendelkező ivadék 4-5 hetes és 14 mm hosszúságú.

Táplálkozása

Ragadozóhal, a fiatalabbak zooplanktonnal, az idősebbek férgekkel, bolharákokkal, rovarlárvákkal, illetve alkalomszerűen apró halivadékokkal táplálkoznak.

Érdekesség

2012. júniusában a ráckevei Dunaág 120 lápi póccal lett gazdagabb. A telepítés a Fajvédelmi Mintaprogram keretei közt zajlott. A veresegyházi székhelyű Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület 2008-ban indította el a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogramot, melyhez a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke is csatlakozott. Míg az egyesület tevékenysége az in situ védelemhez kapcsolódik [lápi halfajok veszélyeztetett állományainak mentése (például szennyezések vagy vízépítő tevékenységek elől) és új élőhelyek létrehozása], addig a tanszéken az ex situ védelem területén (lápi halfajok szaporítása és nevelése) folytatnak sikeres munkákat.

Koncz Eszter

Lápi póc

Fiókom

Szolgáltatások

Hasznos linkek

Cégünkről

Zavartalan működésünket segítik