Elevenen él az emlékezetemben a kép, amikor a nagyszüleimnél nyaraltam és éjszaka valami bődületesen nagy vihar jött ránk. Féltünk. Rémisztőek voltak a hangok, amiket a pala és a szél egymással vívott odakint. Hiába nyakig takaróztam, a következő pillanat mégsem kerülte el a figyelmem.
A cserépkályha kéményén beszökött a villám, végigfutott a házon, be a fürdőbe, szétrobbantva ezzel a fűtőtestet. A bojler orrán-száján ömlött a forró víz, de ez mégis kevésbé sokkoló látvány volt, minthogy végignéztük a villám egyszerű játékát a falakon. Sosem fogom elfelejteni. Akkor tudatosult bennem, hogy a villám, amihez mindenki úgy áll, hogy „úgy sem csap belénk”, bizony nagyon veszélyes lehet akár egy óvatlan percben is. És ahogy ránk és a szárazföldre ménkű, úgy nem kivétel ez alól a vízi világ sem.
„De hát rossz idő lesz, így is mész horgászni?”- a kérdés, amire minden horgász válasza igenlő. Szinte senkit nem szokott érdekelni a változékony időjárás, nem rettenti el őket a fogás lehetőségétől. Gondolják, van esőkabát és gumicsizma, nagy baj nem lehet. Azonban mégis, illetve tulajdonképpen nagyon is nagy problémákkal szembesülhetünk, ha nem vagyunk eléggé felkészültek. Jó is, amikor egy vihar után beszippantjuk az ózondús ujjá születő levegőt, de ezzel együtt jár néha a fenyegető ítéletidő is.
Az amerikai statisztika szerint 40 év alatt 7741-en haltak meg villámcsapás következtében, 5268-an tornádóban, 4481-en árvízben, 1923-an szélviharban. A halálos kimenetelű villám, áldozatára leggyakrabban (7%-ban) a mezőn csapott, 14%-ban a fa alatt, 8%-ban a vízen, 5%-ban a golfpályán, 3%-ban a nehézgépek mellett, 2%-ban a telefon mellett. Százalékban kimutatott villámgyakoriság a júniusi hónapokra 21%, júliusra 30%, augusztusra 22%. 70%-ban dél és délután 6 óra között történt a baleset. A villámütés ereje pedig kb. 100 millió volt. Óriási ütés. Halálos végzet.
Ha elővigyázatosak vagyunk, részlegesen tudjuk csökkenteni az esélyét, hogy végleges villámcsapás érjen minket és környezetünket. Hoztam pár pontot, amire fokozottan figyeljünk, ha viharos időben kívánunk a halak közé csapni.
1.Előző este illetve még aznap reggel is figyeljük az időjárás előrejelzéseket! Nagyban megkönnyíthetik a dolgunk, ha felkészülten állunk a dolognak.
2.Ha rendelkezünk villámdetektorral, mindenképpen vigyük magunkkal. A mai korszerű technológiák már nagyon pontosan meg tudják határozni a vihar erejét és közelségét.
3.Ha észrevesszük, hogy feketednek a felhők, az biztos jele a mihamarabbi villámoknak!
4.Jó tudni, az első meglátott villámlás jelzi: a vihar mindössze 7 km-re van tőlünk!
Nem kizárt, hogy mégis elér minket az égiháború, azonban ennél a pontnál is van menekvési stratégia. Kellő nyugodtsággal és figyelemmel átvészelhetjük.
1.KI A PARTRA! – a mondat, amit minden viharba keveredett horgász jól véssen a fejébe! A víz vezeti legjobban az áramosságot, így a legjobb megoldás, ha nagyon gyorsan kievickélünk a vízpartra. Itt lehetőleg ne a nyílt mezőn álljunk meg, keressünk valami kevésbé nagy, nem egyedül álló fát!
2.Ha mindez nem lehetséges, mert például túl messzire eveztünk be, akkor lapuljunk meg a csónak aljában, remélve a legjobbakat.
3.A vihar alatt semmilyen elektromos eszközt (mobiltelefon,rádió,fényképezőgép) ne használjunk, mert mágnesként szívják magukhoz az áramot. Minden ilyen eszközt kapcsoljunk ki ilyen helyzetben.
Fogadd meg!
Mindenképpen értesítsünk legalább 1 embert, mielőtt horgászni megyünk, hogy hová tartunk! Legalább 1 ember legyen tisztában a fellelhetőséggel, ha netán probléma vagy baleset adódna.
És végezetül: egy hal sem ér annyit, hogy az életünket kockáztassuk!
Koncz Eszter
