A pénzes pér Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigén dús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai többfelé nagyon megfogytak és Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved
Különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, ezért azon fajok közé tartozik, melyek az elsők között tűnnek le a vízminőség romlása estén. A hegyi patakok bővebb vizű szakaszain fordul elő. Gyakran felhúzódik a pisztráng életterébe, de nagyobb áradások után az alacsonyabb, paduc vagy márna szinttájon is megtalálható. Kivételesen tavakban is kialakulhat állománya, de ívni a befolyó patakokba vándorol. Könnyen felismerhető, nagyon szép hal. A frissen fogott pénzes pérnek a szaga a kertekben található kakukkfűre emlékeztet. Sem a pisztrángtenyésztők, sem a horgászok nem szeretik ezt a fajt, mert úgy tartják, eleszik a táplálékot a jóval értékesebb, finomabb húsú pisztráng elől. A természetbúvárok ezt cáfolják, szerintük ugyanis nem kell száműzni a pénzes pért a gyors folyású vizekből, hiszen főként azokat a táplálékokat hasznosítja, amelyet a pisztráng amúgy sem fogyaszt el.
Testhossz
Mérete 25-35 centiméter, maximum 60 centiméter.
Szaporodás
Március és június között ívik 6-8 Celsius fokos vízben. A hímek a második, a nőstények a harmadik éves korukban válnak ivaréretté. Az ikrás az elöntött kavics zátonyokon gödröt kapar és a 2,5-4 milliméter átmérőjű ikrákat a megtermékenyítést követően kaviccsal takarja be. Az ikrák száma 3000-6000 között van. A 8-9 milliméter hosszú lárvák 20-30 nap múlva bújnak elő.
Táplálkozás
Tápláléka változatos, rákok, rovarok, férgek, puhatestűek, apró halak alkotják. Kárt tesz más halfaj ikrájában és ivadékában is.
Hazánkban védett!
Így ismerheted még hazánkban:
Lepényhal, márna fiú, ón, ónhal, pénzes, pénzes pisztráng, Pér hal.
