Kecsege

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

A kecsege a csontos halak főosztályába, a sugaras úszójú halak osztályába, a porcos vérteshalak (vagy fél-csontoshalak) alosztályába, ezen belül a tokalakúak rendjébe és a tokfélék családjába tartozó faj.

 

  • Testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6-7 kilogramm közötti.
  • 11-17 hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik.
  • A 60-70 apró oldalvért tetőcserép módjára fedi egymást; a hasvértek száma 10-18.
  • Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló.
  • Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat.
  • Mellúszója nagy és erős, a hátúszó a farokhoz közel, a farok alatti úszó fölött helyezkedik el.
  • A testének nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketésbarna, esetleg zöldes vagy kékes árnyalattal.
  • A hasa sárga vagy vörhenyes fehér színű.
  • Vértjei elefántcsont színűek.

Szaporodása


Május-júniusban az áramló vízben kavicspadokon ívik. Egy-egy ikrás életkorától függően 5000-100 000 darab szürkésfehér színű ikrát rak, átmérőjük ~ 1,5-2,0 mm. A lárvák 4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a Fekete-tenger felé vándorlást, de a tengert nem érik el, visszafordulnak. Ezt a vándorlási formát "imitált migratio"-nak hívják. A kecsege a régmúltban tengeri hal volt, és ennek bélyegeit a mai napig is hordozza.


Táplálkozása


A homokban, iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télre a kecsegék nagy csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak. Az ivarérettséget a hímek 4-5, a nőstények csak 5-6 éves korban érik el.


Kecsege hibridek


  • Huso huso (viza) X Acipenser ruthenus (kecsege) = Vicsege - Ennél a fajnál a bajusz szálak nem érik el a szájnyílást. A tenyész anyagot 1970-ben importálták a volt Szovjetunióból. Rendszeresen tenyésztették a százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaságban (TEHAG), majd végleg megszűnt a tenyésztésük.
  • Acipenser baerii (szibériai tok) X Acipenser ruthenus (kecsege) = Szicsege - Egy igazi magyar halfaj. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben (HAKI) keresztezték mesterségesen 1994-ben. Ezek steril hibridek.

Ahol találkozhatsz vele


A Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén, az Északi Jeges-tengerbe ömlő folyók közül az Ob-Irtisz-Jenyiszej vízrendszerében honos. A Dunában és nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig előfordul.


Koncz Eszter