Csonti

Minden címke 301


Mutasd az összes cikket...

 Ki ne ismerné a horgászok közül a legelterjedtebb és talán legtöbbször alkalmazott élő csalit, a csontkukacot. Vele aztán tényleg állíthatjuk, minden halfaj egyedeiből foghatunk. Ezért tartjuk hát a leghatékonyabban alkalmazható csalinak.

A csontiként emlegetett légylárva, mely általában a dongólégy lárvája, minden kisebb-nagyobb horgászüzletben kapható. Színe alapjába véve tört fehér (piszkos fehér), de különböző technikával különböző színekre festhető. Előállításuk egyszerű, és mindig nagy tételben tenyésztik őket a csali tenyésztő farmokon. Ezekről a helyekről látják el a horgászboltokat és ez által kerül hozzánk. A piros csonti messze a legnépszerűbb, ezt követi a fehér, a rózsaszín, melyet sokszor fluoro vagy diszkó jelzőkkel illetik, és végül a bronz. 

A sárga csontkukac ritkábban fordul elő, de mindenesetre vele is találkozhatunk egy-egy dobozban. Mert hogy –mint minden más csali esetében is- jó, ha minden színből tartunk magunknál belőlük. Talán a halak is más-más színűeket részesítenek előnyben különböző napokon. Például egy téli, állóvízi horgászat szükséglete egy doboz piros, valamint néhány szem fehér és narancsszínű lárva. Próbálkozásképp tűzzünk fel többféle színt (azaz koktélt) a horogra, hogy megtudjuk, melyik szín az ott és akkor hatásos inger a halak számára. Nyáron nagyobb mennyiségű csonti használata rendkívül eredményes lehet, bár ami azt illeti, ez elég drága mulatság. Nagyjából másfél liternyi bőven elegendő. Ha a horgászandó távolság engedi, akkor kézzel is beszórhatjuk őket, de nagy távolság esetében csúzlit kell alkalmaznunk. A nagymennyiségű csonti belövését spray-zésnek nevezik. 


A csonti viszonylag kisméretű, finom csali, legtöbb esetben 1-2 szemet szoktunk a horogra tűzni, alkalom adtán hármat a nagyobb horgokra. A legjobb horog erre a Fox Match Series 2 Barbless lapkás horog. Az átlagos anyagvastagságú 20,18 és 16-os méretekre két csontit, a 14-esre három szemet tűzzünk. Ha az átlagosnál nagyobb méretű halra pályázunk, akkor extraerős horgot használjunk. Fontos, hogy mindig a lehető legfrissebb csontit vásároljuk meg. Kövér és fürge, valamint egy jól látható fekete folt látható rajta a test eleje felé. Ez bizonyítja, hogy valamilyen húsféle eleségről frissen vették le a kukacot a farmon. Tanácsos jó kapcsolatban lenni a horgászboltossal, főleg akkor, ha meg akarjuk tudni, melyik nap várható a friss szállítmány. Ekkor vásároljuk meg a csontit, kivéve akkor, ha bábot szeretnénk belőle csinálni. A régebbi csonti alkalmasabb erre.


A csontikat mindig csali tartó dobozban vagy tálcán tároljuk, de csak ésszerűen. Tartsuk őket szárazon, például kukoricalisztben. A zsúfoltság izzadáshoz vezet, ilyen esetben a lárva kellemetlen szagú ammóniát bocsátanak ki, ami a halak és az emberek számára is egyaránt undorító. A doboz fedelét levéve tároljuk hűtőben a kukacokat. Egy szökés gátló, peremes doboz ajánlott. Ha nincs lehetőségünk hűtőben tárolni, a hidegebb hónapokban rövid távú megoldást nyújt a garázs vagy a kerti fészer padlója is. Forró nyári napokon – mikor nincsen hűtési lehetőségünk – jobb, ha a horgászat reggelén vásároljuk meg a csontit. Ha másként teszünk, az katasztrófához vezethet.


Ahogy már említettem, egy hűtőtáska kötelező érvényű a horgászvízhez szállításukhoz. Nyáron főleg létfontosságú. Fontos kellék még a csontirosta, amivel az elpusztult lárvákat, bábokat és a fűrészport tudjuk eltávolítani. Különben az elpusztult csontikról sem mondjunk l, hiszen ezek tökéletes csaliként szolgálnak, ha nem akarjuk az apró halak figyelmét felkelteni, vagy ha meg akarjuk akadályozni, hogy kukacunk a homokba ássa magát és láthatatlanná váljon. A régi csalit a boltok általában olcsóbban árulják, amolyan etetőcsonti gyanánt. Ez egy jó módja a költségek csökkentésének, és az a tény, hogy az öregebb csontik a frisseknél kevésbé aktívak, ám ez különösen azért előnyös, mert egy etetőszőnyeget hozhatunk létre az iszapos aljzat fölött.

íEgy másik nagyszerű módszer a csonti ragasztás. Mint azt a neve is mutatja, ebben az esetben a csontikat egymáshoz ragasztjuk, gombócokat formálunk belőlük és azt a szokásos távolságnál messzebbre is bejuttathatjuk, mintha ragasztás nélkül szórnánk be. Első hallásra kissé visszataszító lehet, de higgyék el, valóban hatásos.

Összességében a csontik nem kaphatók kényelmesen felhasználható csomagolt vagy konzerv változatban, de azért jó, ha elsajátítjuk a sokféle használatát, ha a legtöbbet akarjuk kihozni a horgászvízből.

Ha pedig mi is tenyészteni szeretnénk a csontkukacot, íme a „recept”:

1.  Fogsz egy vödör kishalat.

2.  Kiteszed a napra egy edénybe egy napra, hogy kellően beköpjék a legyek (legjobb a zöld és kék döglégy)

3.  Beleteszed egy zacskóba, lezárod megfelelően.

4.  Csinálsz rajta lyukakat, hogy a lárvák ki tudjanak mászni rajta.

Természetesen a zacskó legyen egy mély edényben - szintén kint a napon.

5.  Ha kibújtak a kukacok, száraz homokban párszor át kell mozgatni.

Jó tenyésztést mindenkinek!


Koncz Eszter